A magyar sport múltja és jelene – eredmények, számok, személyiségek, események

 

1. MAGYAR SPORTOLÓK ÉS SPORTSZAKEMBEREK

Magyarország méretéhez és népességéhez képest mindig kiemelkedő sikereket tudott felmutatni a nemzetközi sportélet képzeletbeli dobogóin. Kitűnő eredmények születtek, sportolóink világszerte ismertek. Legnagyobb érdeklődés a futballt kísérte, különösképpen a magyar foci aranykorában, de több magyar sikersport, mint például a vízilabda vagy a vívás is nagy tömegeket tud megmozdítani, ha szurkolásról van szó.

A sport 2010 óta kiemelt stratégiai ágazat. A sport kiemelt támogatása először az öt látvány-csapatsportágban (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, kosárlabda, jégkorong vízilabda), kezdődött el 2011-től, amelyek képviselői javára a cégek felajánlhatják befizetendő társasági adójuk egy részét, melynek fejében adójóváírásban részesülnek. 2013 nyarától újabb 16 sportágat nyilvánítottak kiemeltté (asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, judo, kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás).  Ezek a sportágak jelentős támogatást kapnak elfogadott sportágfejlesztési koncepcióik 2020-ig történő megvalósításához. További 20, sportszakmai szempontból jelentős sportágnak (búvárúszás, curling, golf, gyeplabda, íjászat, karate, kick-box, lovassport, műugrás, rögbi, sí, snowboard, súlyemelés, szinkronúszás, szörf, taekwondo, táncsport, tollaslabda, triatlon, vitorlázás) felzárkóztatási alapot hoztak létre.

 

Hagyományosan a legsikeresebb, legnépszerűbb sportok Magyarországon, legismertebb sportolóink

• Vívás: Gerevich Aladár, Kovács Pál, Kárpáti Rudolf, Kulcsár Győző, Fuchs Jenő, Elek Ilona, Nagy Tímea
• Úszás: Hajós Alfréd, Székely Éva, Egerszegi Krisztina, Darnyi Tamás, Halmay Zoltán, Hosszú Katinka, Czene Attila, Cseh László, Gyurta Dániel
• Vízilabda: Kárpáti György, Gyarmati Dezső, Kásás Tamás
• Öttusa: Balczó András, Martinek János, Török Ferenc, Németh Ferenc, Vörös Zsuzsanna
• Kajak-kenu: Kozák Danuta, Kovács Katalin, Dusev-Janics Natasa, Kammerer Zoltán, Szabó Gabriella
• Sakk: Maróczy Géza, Kolisch Ignác, Gunsberg Izidor, Lékó Péter, Polgár Zsuzsa, Polgár Judit, Portisch Lajos
• Labdarúgás: Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Grosics Gyula, Hidegkuti Nándor, Albert Flórián, Novák Dezső, Dunai Antal,
• Kézilabda: Sterbinszky Amália, Görbicz Anita, Radulovics Bojana, Nagy László, Kovács Péter
• Lovassport-fogathajtás: Kádár László, Bárdos György, Lázár Vilmos, Lázár Zoltán
• Ökölvívás: Papp László

 

Hagyományosan híres magyar edzők

• Vívás: Kulcsár Győző
• Úszás: Széchy Tamás
• Vízilabda: Kemény Dénes
• Kajak-kenu: Fábiánné Rozsnyói Katalin
• Labdarúgás: Guttmann Béla, Puskás Ferenc, Erbstein Ernő, Sebes Gusztáv
• Kézilabda: Mocsai Lajos, Németh András
• Ökölvívás: Szántó Imre, Papp László
• Sakk: Polgár László

 

Magyar sportolók és sportszakemberek a nemzetközi sportszervezetek vezetőségében

 

• Dr. Aján Tamás: az Európai Súlyemelő Szövetség alapító tagja, majd alelnöke, 1976-ban a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség főtitkárává választották, 2000-től a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöke, a Nemzetközi Dopping Bizottság, a WADA elnökségének tagja, a NOB tagja.
• Csanádi Árpád: a NOB magyar tagja 1964-1983, a NOB sportigazgatója (1982-1983).
• Gyárfás Tamás: sportújságíró, 2004-2008 az Európai Úszószövetség elnökségi tagja. 2008-2012 az Európai Úszószövetség alelnöke, 2012-től az Európai Úszószövetség gazdasági vezetője. 2013-2017 között a FINA alelnöke, jelenleg is a FINA vezető testületének tagja.
• Gyulai István: (1943-2006) Universiade győztes atléta, sportriporter, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkára és a szövetség sajtórészlegének vezetője volt egészen 2006-ban bekövetkező haláláig.
• Gyurta Dániel: olimpiai, háromszoros világ- és kétszeres Európa-bajnok úszó, 2016 óta tagja a NOB sportolói bizottságának.
• Dr. Kamuti Jenő: világbajnok (1957), olimpiai ezüstérmes vívó (1968 Mexikóváros, 1972 München), 1992-1996 között a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) főtitkára, 1996-tól a FIE Orvosi Bizottságának elnöke, az Európai Vívó Szövetség elnöke, 1996 és 2005 között a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke. 2013 novemberétől a FIE örökös tiszteletbeli tagja.
• Dr. Kulcsár Krisztián: világ- és Európa-bajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes (1992 Barcelona, 2004 Athén) magyar párbajtőrvívó. Az Európai Vívó Szövetség propaganda (2005), majd végrehajtó bizottságának tagja (2009). 2008-tól a Nemzetközi Vívó Szövetség versenyszabály bizottságának tagja, 2014-től a Nemzetközi Vívó Szövetség technikai igazgatója egészen 2017-ig, amikor is lemondott pozíciójáról, mert megválasztották a Magyar Olimpiai Bizottság elnökének.
• Regőczy Krisztina: világbajnok (1980 Dortmund), olimpiai ezüstérmes korcsolyázó (1980 Lake Placid), a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség jégtánc és szinkronkorcsolya szakági igazgatója.
• Schmitt Pál: kétszeres olimpiai és világbajnok párbajtőrvívó, 1983 óta tagja a NOB-nak, 1995-1999 NOB alelnöke, 1999-ben a NOB protokollfőnöke, 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, 1997-2007 Olimpikonok Világszövetségének elnöke, 2015-től a NOB Közügyi és társadalmi fejlődés bizottságának tagja, 2015-től az Európai Bizottság sportdiplomáciai magas szintű szakértői csoportjának elnöke.
• Vaskúti István: olimpiai bajnok kajakozó (1980), a Nemzetközi Kajak Kenu Szövetség első alelnöke, a szövetség szakmai igazgatója. Nevéhez fűződik a kajak-kenu világversenyek időbeosztásának reformja.

 

2. MAGYAR SPORTHAGYOMÁNYOK

 

A kontinentális Európa első atlétikai sportegyesületének megalakulása

Gróf Eszterházy Miksa kezdeményezésére 1875. április 8-án – 8 alapító, 12 pártoló és 250 rendes taggal, a Nemzeti Lovardában – megalakult a kontinens első atlétikai sportegyesülete, a Magyar Athletikai Club (MAC).

 

Első nyilvános európai verseny megrendezése a kontinensen

Az európai kontinensen Anglia után először Magyarországon került sor nyilvános szabadtéri európai atlétikai versenyre a MAC rendezésében 1875. május 6-án, amely napot a kormány 2000-ben meghozott határozata alapján a magyar sport napjává nevezték ki.

                                        

Palicsi „Olimpiai Játékok”

Vermes Lajos sportfotográfus kezdeményezésére 1880 és 1914 között rendszeresen szerveztek sportjátékokat Palicson, eleinte a klasszikus ókori számokban, majd a listát fokozatosan bővítették. Így került be a versenyszámok közé a gyaloglás, a kerékpározás, a birkózás, a vívás, a teniszezés és még számos más sportág is. A versenyek “olimpiai” szellemben, több száz nemzetközi résztvevővel zajlottak, és palicsi olimpiai játékok néven lettek ismertek, évekkel a Pierre de Coubertin báró ihlette sikeres olimpiai verseny előtt. Olimpiának már az utókor nevezte el, de előolimpiaként is emlegették. Vermes nyári játékoknak nevezte, és kezdetben három sportágban mérték össze erejüket a sportolók. A szabadkai Vermes család felépítette a Bagolyvárat a sportolók szállásaként, és a játékok rendszeressé váltak. 1882-ben a műsorba bekerült egy Go as you please nevű verseny, ebben bárki futva vagy gyalogolva tehette meg a Szabadka-Palics közötti távot oda-vissza. A győztesek (ókori mintára) koszorút kaptak, de ezek a vidékre jellemző akácból készültek. 1891-ben Vermes Lajos kerékpárpályát építtetett, a pálya mellé falelátót állíttatott. Magyarországon ez volt az első ilyen pálya, de Európában is csak a harmadik.

 

Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség

1907. március 25-én, 10 egyetemi és főiskolai egyesület csatlakozásával Európában elsőként, a világon másodikként alakult meg a Magyar Főiskolai Sportszövetség (MEFS).

 

Nemzetközi Sportújságírók Szövetsége

Magyarország alapító tagja volt a Nemzetközi Sportújságírók Szövetségének, mely 1924-ben alakult meg.

 

Európai Úszószövetség

1926-ban Budapesten alapították meg az Európai Úszószövetséget.

 

Puskás-díj

A legendás futballista, Puskás Ferenc (1927-2006) a legismertebb és legnépszerűbb magyar sportoló a világon. Ennek fényében nem meglepő, hogy 2009-ben, amikor a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) megalapította azt a díjat, amelyet minden évben a legszebb gólt szerző játékosnak ítélnek, akkor azt Puskás Ferencről nevezték el. Így jött létre az úgynevezett Puskás díj (Puskás Award). Fontos megjegyezni, hogy a FIFA fennállásának történetében először nevezett el díjat korábbi játékosról.

 

Magyarország a megalakulásától kezdve tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak

Pierre de Coubertin báró – 1500 év kihagyás után – 1894. június 23-án újból életre hívta az olimpiai játékokat. A Francia Atlétikai Társaságok Uniója Nemzetközi kongresszust rendezett 1894. június 16-án Párizsban, ahol de Coubertin báró kétezer lelkes hallgató előtt ismertette elképzelését az olimpiai versenyek felújításáról és nemzetközivé tételéről. A kongresszust tett követte, június 23-án megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), noha dr. Kemény Ferencet az alapításnál nem volt jelen, ennek ellenére beválasztották a NOB vezetőségébe.

3. MAGYARORSZÁG AZ OLIMPIAI JÁTÉKOKON

 

Magyarország olimpiai részvétele:

Magyarország először az 1896-os nyári olimpiai játékokon vett részt, és azóta két olimpia kivételével Magyarország versenyzői az összes nyári és téli olimpián indultak.

A téli olimpiákon szerényebb sikereket értünk el, de a nyári játékokon rendszerint szép eredménnyel tértek haza sportolóink.

 

A férfi futball vonatkozásában első helyen állunk az olimpiai éremtáblázatban

A mai magyar labdarúgás nem tartozik a világelitbe, de köszönhetően az '50-es és '60-as éveknek, Magyarország a második legsikeresebb nemzet az olimpiai labdarúgás történetében. 1952 és 1972 között 3 arany-, 1 ezüst- illetve 1 bronzérmet szereztek Ezzel az eredménnyel, ha csak a férfi labdarúgást nézzük, Magyarország vezet az olimpiai éremtáblázatban. Ha a női eredményeket is számításba vesszük, akkor az Amerikai Egyesült Államok mögött, a második helyen állunk.

 

Magyarország férfi vízilabda csapata kilencszer nyert olimpiai aranyérmet

A magyar vízilabda legendásan híres. Az olimpiák történetében a magyar vízilabda csapat nyert a legtöbbször, kilencszer (1932, 1936, 1952, 1956, 1964, 1976, 2000, 2004, 2008), mögöttünk Anglia áll, négy aranyéremmel.

 

A magyarok számára legsikeresebb olimpia

A 15. Helsinki nyári olimpia (1952) hozta a játékok történetének eddigi legsikeresebb magyar szereplését, miután Magyarország harmadik lett a nemzetek pontversenyében 16 aranyéremmel, tíz ezüsttel és 16 bronzzal.

 

Magyarország olimpiai teljesítményének megítélése az egy főre jutó olimpiai érmek számát tekintve

Magyarország a modern kori olimpiákon elnyert 176 aranyérmével, 151 ezüstérmével és 174 bronzérmével, valamint a paralimpiákon szerzett 31 aranyérmével, 49 ezüstérmével és 64 bronzérmével az olimpiai és paralimpiai játékok történetének legeredményesebb sportnemzetei közé tartozik, a világelsők között áll az egy főre jutó olimpiai és paralimpiai érmek számát tekintve. Talán kevesen tudják, de Magyarország a nyári olimpiák történetének nyolcadik legeredményesebb sportnemzete és a harmadik a világon az egy főre jutó olimpiai érmek számát tekintve.

A 2016-os riói olimpián az éremtáblázatban a 12. helyen végeztünk, de ha az egy főre jutó érmek számát vettük volna figyelembe, akkor a 8. helyen álltunk volna az éremtáblázatban a versenyek végeztével. A 2012-es olimpián az egy főre jutó aranyérmek tekintetében az 5. helyen végeztünk az összesített éremtáblázatban.

Nyári olimpiák összesített éremtáblázata

A nyári olimpiák összesített éremtáblázatán Magyarország a 8. helyen áll.

Vívásban a nyári olimpiák összesített éremtáblázatában Magyarország a 3. helyen áll Olaszország és Franciaország mögött 37 arany, 22 ezüst és 26 bronzéremmel.

Kajak-kenuban a nyári olimpiák összesített éremtáblázatában Magyarország a 3. helyen áll 19 arany, 27 ezüst és 25 bronzéremmel.

 

Magyarország paralimpiai szereplése

1960-ban rendezték meg első alkalommal a Bénultak Világjátékát Rómában. Magyarország először a 1972-es heidelbergi paralimpiai játékokon vett részt. A magyar paralimpiai sportolók is kiemelkedő sikereket értek el.

 

Leghíresebb paralimpiai sportolóink:

 

• Halassy Olivér: hazánk első parasportolója, aki a német-amerikai tornász, George Eyser után a második olyan sportoló a világon, aki jóval az első Paralimpiai játékok előtt, az épek olimpiai játékán szerzett olimpiai ezüst és aranyérmeket úgy, hogy bal lábát 8 éves korában egy baleset következtében sípcsonttól lefelé amputálni kellett. Sikereit ráadásul nemcsak egy sportágban érte el, amellett hogy a magyar vízilabda csapat tagjaként 1928-ban ezüst (Amszterdam) és 1932-ben (Los Angeles), valamint 1936-ban (Berlin) aranyérmet nyert (melyhez 3 Európai bajnoki aranyérem is társult), úszásban is rendkívül sikeres volt. Ebben a sportágban többek között 1931-ben Európa bajnoki aranyérmet is szerzett 1500 méteres gyorsúszásban, ráadásul úgy, hogy az aranyérmes vízilabdadöntő, amelyen végig játszott, és az azt követő úszás között mindössze 2 óra telt el.
• Pásztory Dóra: kétszeres paralimpiai úszóbajnok.
• Sors Tamás: többszörös paralimpiai úszóbajnok.
• Szekeres Pál: többszörös paralimpiai bajnok tőr- és kardvívó, sportvezető. Az egyetlen ember a világon, aki az olimpiai és a paralimpiai játékokon is érmet szerzett. Sportpályafutását követően nemzetközileg elismert sportdiplomata lett.
• Takács Károly: kétszeres olimpia bajnok sportlövő. Fiatal kora óta tehetséges sportlövő volt, azonban jobb kézfejét 1938-ban egy gránátrobbanás következtében elvesztette. Kitartását mutatja, hogy fél éven belül megtanult bal kézzel is kiválóan lőni, olimpiai aranyérmeit is bal kézzel szerezte Londonban és Helsinkiben az épek olimpiai játékán.
• Vereczkei Zsolt: háromszoros paralimpiai úszóbajnok. Az egyetlen olyan magyar sportoló, aki hét különböző olimpián tudott érmet szerezni (Barcelona, Atlanta, Sydney, Athén, Peking, London, Rio).

 

4. MAGYARORSZÁG SZEREPLÉSE A NEM OLIMPIAI SPORTÁGAKBAN

 

Világjátékok

A Világjátékokat az olimpiához hasonlóan négyévente rendezik meg, mindig a nyári játékokat követő évben. Az olimpián kívüli sportágak seregszemléjét a Világjátékok Nemzetközi Szövetségének (IWGA) égisze alatt rendezik. Az esemény 11 napon át tart, és akárcsak az olimpia, látványos megnyitó ünnepséggel kezdődik és egy nagyszabású záróünnepséggel fejeződik be.

 

Az első Világjátékoknak 1981-ben Santa Clara adott otthont, de ezen Magyarország nem vett részt. A következő öt megmérettetésen a búvárúszók képviselték hazánkat, s többször is aranyéremmel tértek haza.

 

Magyarország első hivatalos szereplése a Világjátékokon

Magyarország először a 2005-ös duisburgi Világjátékokon vett részt szervezett csapattal, a Nemzeti Sportszövetség koordinálása mellett. Hazánkat akkor 12 sportág 63 sportolója képviselte.

 

Magyar érdekeltségű sportágak a világjátékokon:

• aerobik
• ergométeres evezés
• erőemelés
• fallabda
• íjászat
• ju-jitsu
• karate
• strandkézilabda
• szumó
• tájékozódási futás
• táncsport
• uszonyosúszás
• vitorlázó műrepülés

 

A magyarok számára legsikeresebb Világjátékok

A 2017-es wroclawi játékok volt minden idők legeredményesebb magyar szereplése a multisport-esemény 36 éves történetében. Kimagaslóan teljesítettek az uszonyosúszók, hiszen Senánszky Petra két, Kanyó Dénes pedig egy aranyérmet nyert Lengyelországban. Ráadásul Senánszky Petra mindkét fináléját világcsúccsal nyerte meg. Rajtuk kívül a vitorlázó műrepülő Tóth Ferenc, a terepíjász Kakas István és a ju-jitsus Szűcs Kristóf lett aranyérmes. Az aranyérmeken kívül négy ezüst és hat bronzérmet is szereztünk.

A magyarok a 14 érmen túl számos pontszerző hellyel büszkélkedhetnek, és ezeknek az eredményeknek köszönhetően az éremtáblázat előkelő 11. helyén végzett a Magyar Csapat.

 

A következő Világjátékokat 2021-ben az egyesült államokbeli Birminghamben rendezik meg.

 

5. MAGYAR SPORTVÍVMÁNYOK

 

A „mindennapos testnevelés” intézménye

Az iskolai sport legfőbb célja az ifjúság teljes köre számára lehetővé tenni a rendszeres testedzést, elősegítve ezzel az egészséges életmódra nevelést, és a sport általi prevenció szemléletének terjedését. Az iskolások rendszeres testedzésének fontosságát felismerve, Magyarországon 2012. szeptember 1-jétől törvénnyel vezették be a mindennapos testnevelést. A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény (Köznevelési Törvény) rendelkezései alapján 2012. szeptember 1-jétől minden közoktatási intézményben felmenő rendszerben, az 1., 5., 9. osztályban került bevezetésre a mindennapos testnevelés, így 5 év elteltével, ma már a közoktatás minden osztályában kötelező az 1-12. közötti évfolyamokon. Az előírt heti öt testnevelés órából legfeljebb heti két óra fordítható a testnevelés és sport műveltségterületén jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás), vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően különféle más sporttevékenységekre (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok). Ezen kívül, heti két óra kiváltható iskolai sportkörben való sportolással, vagy versenyszerű sporttevékenységet folytató sportszervezet keretei között szervezett edzéssel.

A mindennapos testnevelés bevezetésének kedvező hatása már a bevezetést követő tanévben mérhető volt. A 2013/2014-es és a 2014/2015-ös tanév fittségi adatait összehasonlítva megállapítható, hogy már akkor voltak olyan területek, ahol javultak a tanulók eredményei a mindennapos testnevelés bevezetésével. A napi rendszerességű iskolai testmozgás pozitív hatását mutatja az a tény is, hogy a mindennapos testnevelés felmenő rendszeréből először kikerülő – nyolcadik és tizenkettedik – évfolyamok jelentősen jobb eredményeket értek el a még nem mindennapos testnevelésben részt vevő évfolyamtársaiknál. A nyolcadikos lányok közül az állóképességi ingatesztben 10 százalékkal, a tizenkettedikes lányok közül pedig 7 százalékkal többen kerültek egészségzónába, vagyis tekinthetők fittnek. Ez nemzetközi szinten is meghatározó eredmény.

 

Nemzeti Ovi-Sport Program

A Nemzeti Ovi-Sport Közhasznú Alapítványt 2011-ben alapította Buzánszky Jenő, az aranycsapat legendás jobbhátvédje. Az alapítvány ovi-sport programja három elemből tevődik össze: óvodai sportpályák létesítése, óvodapedagógusi képzés, illetve a sporthoz kapcsolódó eszközkészlet bővítése. Az alapítvány által használt ovi-sportpálya 6x12 méter hosszú, könnyen karbantartható, műfüves futballpálya, mely nemzetközi minőségbiztosítási garanciával rendelkezik. A sportpálya kialakítása azért is előnyös, mert a pálya köré atlétikai pálya is telepíthető, illetve a pályát befedő háló UV védelemmel is rendelkezik, így megvédi a gyermekeket a káros sugárzásoktól. Magyarországon eddig 274 pályát építettek, ezzel mintegy 40 000 óvodás korú gyermeknek biztosítottak könnyebb hozzáférést a mindennapos sportoláshoz. Magyarországon kívül 2017 májusában Albániában is építettek két ovi-sport pályát. Az alapítvány óvodapedagógusi képzésén eddig 2 500 óvodapedagógust képeztek ki. Az alapítvány munkáját 150 együttműködő önkormányzat is segíti. Az ovi-sport projekt csatlakozhatott a 1779/2016 (XII.15) kormányhatározattal létrehozott Kárpát-Medencei Óvodafejlesztési Programhoz. Az igényfelmérések alapján eddig 190 óvoda jelezte a határon túlról csatlakozási szándékát a programhoz, amellyel újabb 50 000 gyermek érhető el. A programnak a Ka2al márkanevet adták, amely Buzányszky Jenő becenevéből (Kazal), és mezének számából (2) alakítottak ki. A pálya angol márkaneve kinderpitch, amelyet a kindergarten és a pitch szavak összevonásával hoztak létre. Az alapítvány további célja, hogy a programot valóban nemzeti szintűvé tegyék.

 

Diákolimpia

A Diákolimpia nagy hagyománnyal bíró tehetséggondozó sorozat, amely 2016-tól az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az MDSZ által közösen kerül kiírásra. Ez a sportrendezvény szintén azt célozza, hogy minél több gyermeket ösztönözzenek aktív testmozgásra. A Diákolimpia fővédnöke 2013 óta Magyarország köztársasági elnöke, védnökei pedig a sportért felelős államtitkár, a köznevelésért felelős államtitkár, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. A Diákolimpia versenyrendszerében minden olyan tanuló jogosult részt venni, aki az adott tanévben bármely magyarországi köznevelési intézménybe beiratkozott, így a jogosultak száma évente mintegy 1,3 millió gyermek.

 

Európai Diáksport Nap

A Nemzetközi Sport és Kulturális Szövetség (ISCA) 2014-ben a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) által kidolgozott Magyar Diáksport Napját választotta a MOVE Transfer Program egyik legjobb gyakorlatává. A program célja, hogy minél több, ún. nehezen elérhető társadalmi csoportot sikerüljön bevonni a testmozgás-programokba. 2015-ben ugyanebben az elismerésben részesült az MDSZ „TE IS” programja, amelynek célja az önkéntesség és a társadalmi befogadás szellemiségének megerősítése a diáksport-kultúra kereteinek kiszélesítése révén.

Az Európai Diáksport Napja a Magyar Diáksport Napjából nőtt ki összeurópai kezdeményezéssé. Az idén harmadik alkalommal kerül rá sor, a tavalyi évben 20 ország mintegy 1,5 millió diákja vett részt a programjain. A kezdeményezés középpontjában az iskolás korosztály mozgásra, sportra ösztönzése áll: cél, hogy a gyermekek élményként, örömforrásként tekintsenek a mozgásra, így segítsük az egy életre szóló mozgásos attitűdök, egészséges életvezetés kialakítását. A fentieknek megfelelően a programok egyrészt csak lazán meghatározottak (az adott naptári évnek megfelelő táv lefutása állandó program), másrészt viszont teljes módszertani segítséget biztosít a Magyar Diáksport Szövetség, valamint nemzetközi partnerei – a European Physical Education Association, International Sport and Culture Association, Youth Sport Trust (UK), BG Be Active Association (BG), Fundacja V4 SPort (Pl). Az egyes országokban résztvevő iskolákat a gyakorlati felkészülésben és módszertani segítségben a nemzeti ESSD koordinátorok segítik.

 

Egészségközpontú, jövő-orientált életvezetési kulcskompetencia

Az Európai Bizottság az uniós országokkal együtt azon fáradozik, hogy fejlessze az ún. kulcskompetenciákat, vagyis azokat az ismereteket, készségeket és magatartásformákat, amelyek elősegítik a tanulók személyiségének kiteljesítését, illetve megkönnyítik, hogy a diákok az iskolapadból kikerülve el tudjanak helyezkedni és hasznos tagjává váljanak a társadalomnak. Az EU 2006-ban ajánlásban fogalmazta meg az élethosszig tartó tanulás nyolc kulcskompetenciáját, azok folyamatos mérését-értékelését javasolva a tagállamoknak. A kulcskompetencia keretrendszer jelenleg is zajló felülvizsgálatához kapcsolódva, a Magyar Diáksport Szövetség egy nemzetközi konzorcium segítségével kidolgozta az „egészségközpontú, jövő-orientált életvezetési kulcskompetencia” koncepcióját. Célunk, hogy ez a magyar kezdeményezés sikeresen beépüljön az EU által elfogadott kulcskompetenciák rendszerébe. A kulcskompetenciák felülvizsgálatának megvitatása 2018 első felében lesz az EU napirendjén.

"LÉC FÖLÖTT®" Minősítési Rendszer

A Magyar Szabadidősport Szövetség kezdeményezte és dolgozta ki a "LÉC FÖLÖTT®" Minősítési Rendszert („Above the Bar” Qualification System), melynek elsődleges célja a szabadidősport és más rendezvények, események szakmai színvonalának fejlesztése, a megfelelő minőség garantálása, hogy a rendezvényeken megjelenő résztvevők, kísérők biztonságos, jól szervezett körülmények között tölthessék el a szabadidejüket.

A rendszer egy önkéntesen igénybe vehető, komplex minősítő-értékelő rendszer, amelynek segítségével az adott rendezvények – a legkülönbözőbb mozgásformákban és sportágakban – objektíven értékelhetők, majd a kapott eredmények alapján összehasonlíthatók. Az értékelés a rendezvényszervezésre irányul és meghatározott, standardizált kritériumok alapján történik, amelyek minden rendezvényre alkalmazhatók. A minősítési folyamat során kiemelt figyelmet kap a tudatos tervezés, gazdaságosság, erőforrás gazdálkodás, jogszabályi megfelelés, a kockázatkezelés, az esélyegyenlőség, a környezettudatosság, a társadalmi hozzájárulás és a látogatói elégedettség növelése. A rendszer tartalmazza a legfontosabb feladatokat, ellenőrzési pontokat, így segítségével minimalizálhatók a rendezvény sikerét fenyegető kockázatok, negatív hatások, kivédhetők az általános hibákból adódó kellemetlen helyzetek, mely összességében javítja a résztvevők elégedettségét, és hosszú távon hozzájárul a szabadidő sportolók táborának bővüléséhez.

2015 októberében a Magyar Szabadidősport Szövetség által Budapesten rendezett TAFISA kongresszus (The Association For International Sport for All, a szabadidősport világszervezete) keretében megismertették a projektet és eredményeit mind a hazai, mind a nemzetközi szabadidősport képviselőivel, valamint 2016-ban a TAFISA európai konferenciáján, Ljubljanában előadás keretében mutatták be a minősítési rendszert. Ezen alkalmakkor fokozott érdeklődés mutatkozott a rendszer európai bevezetésére, valamint azt Navracsics Tibor sportügyekért felelős uniós biztos is támogatásában részesítette.

 

 

6. MAGYAR SPORTTECHNIKAI INNOVÁCIÓK

 

SPINE - gerincstabilizáló rendszer

A SPINE egy fiatal magyar mérnök, Iván Andor által kifejlesztett gerincstabilizáló rendszer, mely megakadályozhatja a baleseti gerincsérülésekből adódó maradandó sérüléseket. A találmány tulajdonképpen egy rugalmas gerinctámla, egy különleges ruha, mely több rétegben különféle szövetekből épül föl. Az egyik textil réteg az innováció lényege, mely tulajdonképpen egy erőmérő anyag és az erőbehatás nagyságát, továbbá helyét méri. Erős ütés esetén a benne lévő flexibilis gyanta megszilárdul, majd a testet azonos pozícióban fixen tartja, a mentők kiérkezéséig. Az innovatív ruha további különlegessége, hogy baj esetén azonnal küld egy sms-t a mentőknek a rögzített baleseti adatokkal, GPS koordinátákkal, a testen bekövetkezett sérülés helyéről és mértékéről. A találmányról részletesebb információ a következő linken található:

http://vikiavilagban.blog.hu/2014/12/16/sportinnovacio_magyar_feltalalo_vilaghiru_talalmanya

 

Teqball

A teqball a labdarúgás és az asztalitenisz elemeit vegyítő sport, melyet két magyar feltaláló Borsányi Gábor és Huszár Viktor fejlesztett ki. A teqball-t domborúan meghajlított síkú, középen plexiüvegből készült "hálóval" elválasztott asztalon játsszák futball-labdával, legalább ketten.

Az asztal teqbox-szal egészíthető ki, egy olyan számítógépes látás- és eseményfelismerő technológiával, amely ellenőrzi, hogy betartják-e a szabályokat, számolja az eredményt, és még azt is méri, hogy egy játékos melyik testrészével mennyit fejlődött.

A sportot hivatalosan 2016. október 18-án mutatta be Budapesten Ronaldinho brazil futballista, bár addigra már jó ideje tesztelték. A sport népszerűvé válásával 2017 márciusában megalakult a Nemzetközi Teqball Szövetség (FITEQ), amely a magyar találmányra épülő sportág érdekeit hivatott szolgálni.

A találmányról részletesebb információ a következő linkeken található:

https://welovebudapest.com/elmeny.kultura/teqball.ujabb.magyar.talalmanyt.veszelyeztet.a.vilaghirnev

http://www.teqball.com/

 

Irányítósávos futballcipő

Oroszi László futball edző 1995-ben kikísérleteztetett egy újfajta futballcipőt, amelynek orrára finom bordákat helyezett, és így a labda rúgásakor könnyebben irányíthatóvá vált. Az Adidas cég, miután meglátogatta a feltaláló Martfűi gyárát lényegében ellopta az ötletet és Adidas Precision és Adidas Mánia néven az új futballcipő világszintű népszerűségre tett szert. A feltaláló több mint tizenöt éves pereskedés után idén nyerte meg a pert az Adidas ellen, és kapta meg a megítélt kártérítést. Oroszi László eredeti találmányát továbbfejlesztve egy új eljárást is kifejlesztett, melynek lényege az, hogy bármely gyártó által készített cipőre, akár egy használtra is, 10-15 perc alatt utólag is fel lehet helyezni a korábbinál jobb irányítósávos részt, amely a labdarúgókat a játék minden fázisában segíti.

A találmányról, illetve a találmány eltulajdonításával kapcsolatos perről részletesebb információ a következő linkeken található:

http://feol.hu/hirek/forradalmi-fejlesztes-futball-cipoknel-oroszi-laszlo-tovabb-dolgozott-az-iranyitosavon-1108864

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/egy-magyar-uriember-aki-legyozte-az-adidast/

 

Stringbike

A Stringbike egy magyar fejlesztés, amely lényegében az első lánc nélkül használható kerékpár. A Stringbike-nak két tükör-szimmetrikusan elhelyezett azonos kialakítású hajtóegysége van, és kerékpározás közben az erőátvitel észrevétlenül tevődik át az egyik oldalról a másikra. A stringbike előnyei többek közt a dinamikusabb, mechanikai rezgésektől mentes hajtás, az olaj- és kenőanyag-mentesség, illetve a kialakításnak köszönhető könnyebb szállíthatóság (mindkét kereket könnyen le lehet szerelni, így akár a kocsi hátsó ülésére is be lehet dobni a biciklit). A találmány több díjat nyert és számos innovációs versenyen ért el első helyezést, Brüsszelben, Párizsban, Moszkvában, Budapesten is díjazták, majd 1999-ben Las Vegasban, az Interbike kerékpáros kiállításon is bemutatták az első, akkor még mindig csak találmányként létező Stringbike-ot.

A találmányról részletesebb információ a következő linken található:

http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/igy_hoditana_meg_a_vilagot_egy_magyar_ceg.619962.html

 

7. HÍRES MAGYAR SPORTOLÓKRÓL ELNEVEZETT, KÜLFÖLDÖN TALÁLHATÓ KÖZTERÜLETEK, SPORTLÉTESÍTMÉNYEK, SPORTKLUBOK, SZOBROK, EMLÉKTÁBLÁK, SPORTRENDEZVÉNYEK

 

Szobrok, emléktáblák

 

• Erbstein Ernő (labdarúgó, edző): Olaszországban (Torino) szobrot állítottak annak tiszteletére, hogy a Torino csapatának edzőjeként nagy sikereket ért el csapatával.
• Fehér Miklós (labdarúgó): a Benfica labarúgó klub csatára. 2004. január 25-én csapata bajnoki mérkőzésének utolsó perceiben összeesett és röviddel később szívinfarktusban elhunyt. Csapata a sportoló tiszteletére bronz szobrot állított a Benfica stadionjánál az Estadio da Luz-nál.
• Gulyás Zoltán (vízilabda edző): A Galatasaray csapat uszodájában, Isztambulban emléksarkot állítottak tiszteletére.
• Guttman Béla (labdarúgó, edző): Lisszabonban a Benfica labdarúgó klub stadionjánál áll Gutmann Béla szobra. A szobrot annak tiszteletére állították neki, hogy edzősége alatt a Benfica kétszer nyerte meg a bajnokcsapatok Európa-kupáját.
• Kubala László (labdarúgó): a FC Barcelona csapat egyik legnépszerűbb játékosa, akit 1999-ben a sportklub fennállásának 100. évében a szurkolók megválasztottak a valaha élt legjobb Barcelona futballistának. 2009-ben a FC Barcelona stadionja előtt egy 2 méter magas szobrot állítottak tiszteletére, az is felmerült, hogy a stadiont róla nevezik el.

• Puskás Ferenc (labdarúgó, edző): Madridban, Melbourne-ben és Isztambulban a Török-Magyar Barátság Parkban áll szobra, Glasgow-ban és Athénban emléktáblát állítottak neki.

• Weisz Árpád (labdarúgó, edző): a modern edzéstudomány egyik megalapozója. A Bologna futball klub négy bajnoki címéből zsinórban hármat Weisz irányításával érte el. Tiszteletére a milánói Giuseppe Meazza stadionban emléktáblát helyeztek el.

 

Intézmények, sportlétesítmények

 

• Balázs Jolán (férjezett neve Sőtér-Balázs Jolán - magasugró): a temesvári születésű, magyar nemzetiségű, kétszeres olimpiai bajnok magasugróról Bukarestben egy stadiont neveztek el, a Stadionul Iolanda Balas Soter sportlétesítményt. A sportcentrum a Román Atlétikai Szövetség (Federaţia Română de Atletism) központja is egyben, amelynek elnöki tisztségét 1988 és 2005 között Balázs Jolán töltötte be.
• Erőss Zsolt (hegymászó): erdélyi születésű székely hegymászó, aki első magyar állampolgárként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát. 2013. május 21-én a Kancsendzönga megmászása után a visszaúton eltűnt. Csíkszeredán sportcsarnokot neveztek el róla.
• Gáll Lajos (maratonfutó): ő volt az első csíki olimpikon. Csíkdánfalván sportcsarnokot neveztek el róla.
• Kertész Géza (labdarúgó, edző): az olaszországi Catania, Lazio és az AS Roma csapatok edzője volt. A labdarúgás Schindlerének is szokták nevezni, mivel a második világháborúban, 1943 után visszatért Magyarországra és aktív részt vállalt a magyarországi ellenállásban, valamint a zsidók megmentésében. 1945-ben a nyilasok kivégezték. Tiszteletére az olaszországi Bergamoban sporttelepet neveztek el róla.
• Lőrincz Márton (birkózó): a korondi születésű sportember tíz alkalommal volt a magyar birkózó-válogatott tagja. Kötöttfogásban (1934) és szabadfogásban (1935) is szerzett magyar bajnoki címet. Szabadfogásban Európa-bajnok (1934) és ezüstérmes is volt, legnagyobb sikerét mégis az akkor kevésbé eredményes kötöttfogásban érte el: Berlinben olimpiát nyert (1936). Korondon sportcsarnokot neveztek el róla.
• Molnár Lajos (a magyar sportélet úttörője, meghatározó alakja volt): az ő tollából, az ő neve alatt jelent meg az első magyar atlétikai könyv 1885-ben. Molnár Lajos volt az alapítója a Magyar Atlétikai Klubnak, és ő volt az első alapító elnöke a Csíkszeredai Korcsolyaegyletnek. Ezért Csíkszeredán műjégpályát neveztek el róla.
• Szabó Kati (romániai magyar többszörös olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász): az 1984. évi nyári olimpiai játékokon Los Angelesben négy aranyérmet szerzett; rajta kívül a világon ez a teljesítmény csupán három másik tornásznőnek sikerült – ezek egyike Keleti Ágnes. Sepsiszentgyörgyön sportcsarnokot neveztek el róla.
• Vákár Lajos (erdélyi magyar jégkorongozó, edző): nevéhez fűződik a napjainkban a legnépszerűbb csíkszeredai sportág, a jégkorong megalapítása a városban.  Három világbajnokságon is részt vett az 1930-as években a román jégkorong-válogatott tagjaként. Sportolói pályafutását követően edzőként és tanácsadóként dolgozott Csíkszeredában, ahol később műjégpályát neveztek el róla.
• Weisz Árpád (labdarúgó, edző): Cavalese-ben sportközpontot, Bolognában tornatermet neveztek el róla.

 

Sportrendezvények

• Gáll Lajos (maratonfutó): Sepsiszentgyörgyön a Szent György Napok rendezvény keretében minden évben megrendezik a Gáll Lajos futónapot.
• Weisz Árpád (labdarúgó, edző): tiszteletére Bolognában és Milánóban nemzetközi futballkupákat rendeznek.

 

8. SPORTDIPLOMÁCIA INTÉZMÉNYRENDSZERE

 

A sportirányítás struktúrája

A sportirányítás állami és civil irányításra osztható, utóbbi legjellemzőbb példái az olimpiai mozgalomhoz kapcsolódó nemzeti bizottságok.

A Sporttörvény (2004. évi I. tv.) sporttal kapcsolatos állami feladatot az Országgyűlésnek, a Kormánynak valamint a sportért felelős államtitkárnak ír elő. A sportért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol a sportágazat területén – a nemzetközi ügyekért felelős államtitkárral együttműködve – a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatok és az európai uniós tagsággal összefüggő szakmai feladatok tekintetében.

A Nemzeti Sportközpontok (NSK) az állami sportlétesítmények, például labdarúgó-stadionok, sportcsarnokok és uszodák fenntartását, üzemeltetését és fejlesztését látja el. Emellett az NSK irányítja a budapesti és vidéki olimpiai központokat.

A Sporttörvény alapján működő civil szervezetek a következők:

• a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), mely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által kizárólagos nemzeti olimpiai bizottságként elismert, az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő, országos közfeladatokat ellátó köztestület; feladatai alapvetően sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre irányulnak;
• a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ), mely a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjában működő országos közfeladatokat ellátó köztestület;
• a Nemzeti Diák, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség (NDHSZ), mely a diák-hallgatói és a szabadidősportban működő országos közfeladatokat ellátó köztestület,

 

A sportdiplomácia jelenlegi hazai rendszere

Nemzetközi sportdiplomáciai tevékenységet az állami szférában az Emberi Erőforrások Minisztériumában Szabó Tünde sportért felelős államtitkár lát el. A Külgazdasági és Külügyminisztériumban, Balogh Csaba közigazgatási államtitkár úr irányítása mellett, a Külkapcsolati Koordinációs Főosztály a sportdiplomáciáért felelős szervezeti egység. A KKM egyik háttérintézményében, a Magyar Nemzeti Kereskedőházban Deregán Gábor sportdiplomáciai divízióvezető végez sportdiplomáciai tevékenységet. Emellett Szöllősi György nemrég vehette át kinevezését, mint a magyar futball és a Puskás-ügyek hivatalos nagykövete.

A civil szférában a Magyar Olimpiai Bizottság tölt be sportdiplomáciai szerepet Kulcsár Krisztián elnöklésével, továbbá az országos sportszövetségek a saját sportágukra kiterjedően ápolnak nemzetközi kapcsolatokat. A mozgáskorlátozott, a látássérült és az értelmi fogyatékos paralimpiai sportolók érdekében megalakuló országos sportszövetségek, mint alapítók hozták létre legfőbb közös szervezetüket, a Magyar Paralimpiai Bizottságot, melyet jelenleg Szabó László elnök irányít.

Magyarországon kiemelt és egyedi sportdiplomáciai szaktekintély Schmitt Pál, volt Köztársasági Elnök.

Mocsai Lajos a Testnevelési Egyetem rektoraként az oktatás-képzés, kutatás-fejlesztés és szolgáltatás olyan integrált egységét kívánja megteremteni, amely a magyar testnevelés és sport előrelépését támogatja.

Balogh Gábor elnök irányítása alatt a Nemzeti Diák, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség (NDHSZ) ernyőszervezetként fogja össze a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ – elnöke: Balogh Gábor), a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS – elnöke: Kiss Ádám), és a Magyar Szabadidősport Szövetség (MSZSZ – elnöke: Czene Attila) tevékenységét, annak érdekében, hogy a sport minden területe jobb feltételekhez jusson.

A sportrendezvények versenynaptárjának összesítését a Magyar Turisztikai Ügynökség rendezvénykoordinációs igazgatója Fiák Krisztina végzi, hogy az esetleges egymásra szervezések elkerülhetőek legyenek.

A Magyar Olimpiai Bizottságból kiválva megalakult önálló köztestületként, a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ) a nem olimpiai sportágak tagozata, melynek elnöke Mészáros János.

Deutsch Tamás a Sportegyesületek Országos Szövetségének (SOSZ) elnöke. A SOSZ célkitűzése, hogy egy olyan átfogó kis- és közepes egyesületi fejlesztési program induljon, amelynek köszönhetően a magyar sport nagyszabású fejlesztéseihez kapcsolódva meg tudjuk erősíteni, fejlődési pályára tudjuk állítani a nemzeti sportrendszerünk bázisát jelentő sportegyesületeket.

 

 

9. A KÖZELMÚLT ÉS KÖZELJÖVŐ KIEMELKEDŐ SPORTESEMÉNYEI MAGYARORSZÁGON

2017
Nemzetközi Sportújságíró Csúcs AIPS március 26-29. Budapest Női Kézilabda Bajnokok Ligája  (Final4 – négyesdöntő) május 6-7. Budapest Sportinnovációs Konferencia május 18-19. Budapest Ritmikus Gimnasztika EB május 19-21. Budapest FINA Vizes VB július 14-30. Budapest, Balatonfüred Nyári Ifjúsági Olimpia EYOF július 23-30. Győr Forma 1 Magyar nagydíj július 27-30. Mogyoród Judo VB augusztus 28- szept. 3. Budapest
2018
Ifjúsági Férfi Vízilabda EB		Szombathely
IWINETC - Nemzetközi Borturisztikai Konferencia	2018 tavasz	Budapest
Jégkorong I/A VB	április 17-29.	Budapest
Női Kézilabda Bajnokok Ligája (Final4 – elődöntő és döntő)	május 9-13.	Budapest
Judo Világkupa	egyeztetés alatt	Budapest
Darts EB	szeptember
Birkózó VB	október 19-28.	Budapest
2019
Kvalifikációs Öttusa VB		Budapest
Vívó Világbajnokság		Budapest
Maccabi Európa Játékok		Budapest
Női Kézilabda Bajnokok Ligája (Final4 – elődöntő és döntő)	május 8-9.	Budapest
2020
Vízilabda EB	január	Budapest
Úszó EB	május-június	Budapest
Labdarúgó Európa-bajnokság (nyolcaddöntők)		Budapest