Áder János köztársasági elnök aláhúzta, hogy Magyarország és Ausztria is elkötelezett a párizsi szerződés végrehajtása és az ahhoz kapcsolódó szabályozás mielőbbi kidolgozása mellett. A két országnak felelőssége világossá tenni, hogy az amerikai elnök döntése a szerződésből való kilépésről nem befolyásolhatja annak végrehajtását. Magyarországot és Ausztriát összeköti az is, hogy azoknak az országoknak a magabiztosságával, önbizalmával beszélhetnek a klímamegállapodásról, amelyek elmondhatják magukról, hogy 1990 óta úgy nőtt GDP-jük, hogy közben csökkent az energiafelhasználásuk.

A magyar köztársasági elnök hangsúlyozta a magyar-osztrák gazdasági kapcsolatok jelentőségét, és azt mondta, osztrák partnerével egyetértettek, hogy e kapcsolatoknak tovább kell bővülniük. Rámutatott, hogy már hosszú évek óta Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere Ausztria, az éves kereskedelmi forgalom tízmilliárd euró körül alakul. Sok osztrák cég működik Magyarországon, mintegy 70-75 ezer embernek adnak munkát, és sok magyar talál magának kenyérkereseti lehetőséget Ausztriában
Áder János kitért rá: megbeszélésükön szó volt a paksi atomőmű-beruházásról is. Ausztria álláspontja az atomenergia használatáról más, mint Magyarországé - emlékeztetett, hozzátéve: abban viszont egyetértenek, hogy minden atomerőmű működésénél a legfontosabb a biztonság kérdése.: a két ország között jó együttműködés alakult ki ezen a területen, szakembereik évente megvitatják az atomenergiával kapcsolatos kérdéseket. Ez az együttműködési szándék továbbra is megvan Magyarországon.


 Az uniós kvótákkal kapcsolatos érdeklődésre a magyar köztársasági elnök közölte: Magyarország álláspontja ismert, a "kényszerkvótákkal" nem ért egyet. Messze nem csak Magyarországot érintő problémáról van szó, az áttelepítés eddigi gyakorlata is bizonyítja, hogy nem ez a megoldás - vélekedett. Mint mondta, Magyarország álláspontja szerint meg kell védeni Európa határait, a menekülteket az első biztonságos országban kell ideiglenesen letelepíteni, biztosítani kell a feltételeket, hogy mielőbb visszatérhessenek a szülőföldjükre, továbbá az ottani megélhetéshez szükséges feltételeket is garantálni kell. A gazdasági és politikai  menekülteket külön kell választani - közölte. Hozzátette: ma már Ausztria is más álláspontot képvisel, mint korábban.

Az osztrák államfő kijelentette: országa eddig nem tejesítette a feltételeket, de az előző években több tízezer menedékkérőt fogadott be. Idén a helyzet tovább csillapodott, inkább Olaszországban súlyos a helyzet, de ott kevésbé háború elől menekülőkről van szó - magyarázta. Egy a határellenőrzésre vonatkozó kérdésre az osztrák elnök elmondta: a magyar és az osztrák rendőrség szorosan együttműködik, és az osztrák oldalon arra törekednek, hogy a közlekedés megfelelő kezelésével a nagyobb dugókat elkerüljék. Ugyanakkor ilyen probléma nemcsak a magyar szakaszon van, hanem a szlovén és a német szakaszon is komoly várakozási időre kell számítani - tette hozzá.    

Alexander Van der Bellen Orbán Viktor miniszterelnökkel is tárgyalt. A megbeszélésen kiemelték a magyar-osztrák jószomszédi kapcsolatok fontosságát, és a két ország gazdasági együttműködésének továbbfejlesztéséről is egyeztettek.  Hosszú évek óta Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere Ausztria, az éves kereskedelmi forgalom tízmilliárd euró körül alakul. Alexander van der Bellen szerint a Magyarországot és Ausztriát összekötő régi, különleges kapcsolat fényében nem meglepő, hogy a gazdasági együttműködés ilyen jól alakul. Sok osztrák cég működik Magyarországon, mintegy 70-75 ezer embernek adnak munkát, és sok magyar talál magának kenyérkereseti lehetőséget Ausztriában. Kitért arra is, hogy a két ország több kulturális és természetvédelmi projektben is együttműködik. Orbán Viktor és Alexander van der Bellen külön hangsúlyozták a Nyugat-Balkán stabilitásának fontosságát, ennek érdekében továbbra is együtt fognak működni.

Az osztrák szövetségi elnök budapesti látogatása végén, Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével tárgyalt.