Január 10-én a nagykövetséggel közös szervezésben a bécsi Diplomáciai Akadémián került sor pódiumbeszélgetésre, mely aktuális hazai fejleményekkel - demokrácia és belpolitikai szituáció, gazdaság állapota -, ill. azokkal összefüggésben nemzetközi tendenciákkal – V4 szerepe az EU-ban, Unió jövője – egyaránt foglalkozott, ill. kitért a hazánk ausztriai megítélését befolyásoló helyi tényezőkre is. A mintegy 150 fős hallgatóság - osztrák köztisztviselők, magángazdaságból érkezett elemzők, a diplomáciai testület tagjai és helyi magyarok – előtt folyó vitában Kiszelly Zoltán politológus, Stephan Löwenstein, a Frankfurter Allgemeine Zeitung bécsi tudósítója és Richter Sándor, a bécsi nemzetközi összehasonlító gazdaságkutató intézet (WIIW) elemzője közreműködtek. A beszélgetést Christian Ultsch, a Die Presse külpolitikai rovatvezetője moderálta.
Köszöntőjében dr. Perényi János nagykövet a két ország között évszázadok óta fennálló szoros kapcsolatra tekintettel magától értetődőnek nevezte a hazai történések iránti folyamatos, intenzív érdeklődést Ausztriában. Ám sajnálatosnak vélte, hogy a Magyarországról szóló elemzéseket, vitákat sokszor egyoldalú(an negatív) megközelítés, torzítások jellemzik - példaként Paul Lendvai „Orbán Magyarországa” c.  könyvéből a miniszterelnök illiberális államról szóló téziseinek az eredeti tartalmat fals kontextusban láttató bemutatására utalt, szembeállítva azt az eredeti beszéddel. Mint hangsúlyozta: ezzel a rendezvénnyel is az a célunk, hogy hozzájáruljunk egy, a megalapozott kritikát sem nélkülöző, ám korrekt, a hazai álláspontot is tekintetbe vevő Magyarország-diskurzushoz.
Utóbbi problémakör kapcsán Stephan Löwenstein meghatározónak nevezte, hogy a hazánkkal foglalkozó osztrák újságírók, elemzők közül csak nagyon kevesen beszélnek magyarul, ami eleve megnehezíti a hiteles interpretációt. Ugyanakkor még nagyobb probléma, hogy a magyar anyanyelvűek közül a legtöbben teljesen elkötelezettek egyik (vagy másik) ideológiai irányba. A politikai viszonyokkal kapcsolatban megkérdőjelezhetetlennek ítélte az ország demokratikus jellegét (pl. Oroszországgal ellentétben), a kormány demokratikus legitimációját. A Fidesz többségét a hatalom koncentrálására felhasználó egyes lépéseket (pl. választójog módosítása) ugyanakkor „határesetnek” nevezte.
A döntően a magyar gazdaságpolitikára fókuszáló Richter Sándor elismerte a kormány több eredményét (növekvő foglalkoztatottság, csökkenő deficit és adósság, devizahitelek kivezetése), ám többségében negatív jelenségeket (pl. szegénység, elvándorlás, egészségügy és oktatás helyzete, korrupció) lát a magyar gazdaságban és társadalomban. Szerinte nem fedezhető fel tudatos gazdaságpolitikai stratégia, a kormány döntései hol sikeres, hol sikertelen improvizációként írhatók le.
Kiszelly Zoltán a jelenlegi politikai berendezkedést a korábbi - jellemzően kudarcot vallott - konszenzuális kísérletekhez képest egy többségi demokráciának nevezte, mely szintén a demokrácia teljesen legitim formái közé tartozik. Löwenstein felvetésére utalva rámutatott: az új választójog is ezt a felfogást testesíti meg, s valóban a legerősebb pártot kedvezményezi, de jogilag korrekt módon. A gazdaságpolitika kapcsán emlékeztetett, hogy a kormány az utóbbi években a magyar tulajdonnak szerez többséget a stratégiai ágazatokban, ezáltal csökkentve a külföldi tőkétől való függést. Így egyúttal a konszernek dominanciájával szemben nyeri vissza a politika mozgásterét, hogy annak birtokában a polgárok érdekében álló lépéseket valósíthasson meg. A politológus hangsúlyozta: Budapest egyáltalán nem az EU ellen lép fel, sőt erősítené az által, hogy a Tanács - s ezzel a tagállamok - legyenek a döntéshozatal centrumában. Ezzel szemben valóban elutasítjuk, hogy a Bizottság - akár a közösségi joggal is ellentétesen - próbálja kiterjeszteni határköreit, s egyes országokra általuk elutasított lépéseket kényszerít.

A rendezvényen készült fotók itt láthatóak:
https://flic.kr/s/aHskSs2Q9r
Forrás: Alfred Nechvatal